Először személynevek betűzésénél tűnt fel, hogy az osztrákok a b és a p hang hallatán gyakran visszakérdeznek: mit hartem oder weichem b|p? Szintén gyanús volt, hogy amikor lediktáltam egyik kollégámnak a Krimpeter nevet, azt kezdte el írni, hogy Grimpeter és megkért, hogy küldjem el a nevet inkább e-mailben.
Mielőtt Ausztriába jöttem, gondosan áttanulmányoztam a betűzési táblázatot. A német betűzésre egy német szabvány létezik a DIN 5001 (a DIN nem más, mint a Deutsche Industrie-Norm. Ezért látni néha magyar boltokban is, hogy DIN-A4, ugyanis ez is a német ipari szabvány szüleménye), valamint egy osztrák az ÖNORM A1081. Ebben nem túl sok különbség van:
Németország | Ausztria | |
K | Kaufmann | Konrad |
Ö | Ökonom | Österreich |
S | Samuel | Siegfried |
ß | eszet | scharfes s |
Ü | Übermut | Übel |
X | Xanthipe | Xaver |
Z | Zacharias | Zürich |
A titok nyitja tehát nem itt van. Osztrák-német szótárakból tudtam meg, hogy a b, d és g hangokat Ausztriában és Németország déli területein zöngétlenül ejtik. A különbség aközött, hogy fürödni megyünk (baden) vagy megkértünk valakit (baten) csak leírva érzékelhető az osztrákok számára. A példám annyiban sántít, hogy az osztrákok az igeidők közül a Präteritumot úgyse szeretik, így csakis az lehet a helyzet, hogy fürdésről kíván a velük szemben álló társalogni (ez meg is felel az osztrákok életfelfogásának). Tulajdonneveknél azonban nem támaszkodhatnak kontextusra, így rendre rákérdeznek a helyes írásmódra. Színészek, TV- és rádióbemondók szorgosan gyakorolják a b, d és g zöngés változatát, mindenki más számára azonban ahogy írásra kerül sor, fel kell tenni a kérdést: weiches b oder hartes p. Persze, ha igazán következetesek lennénk, akkor azt kellene leírni: weiches b oder hartes b. Vagy egy különálló betűt kitalálni, mint ahogy tettem fent a szövegemben: b|p. Hogy ez egyben Budapest rövidítése is, merő véletlen.
[…] is. Több bejegyzésben foglalkoztam a német nyelv helyi változatával (ez, ez és ez), helységnevekkel (egyszer itt és egyszer itt), és a gasztronómiáról is esett szó (itt és […]
AntwortenLöschen