Ma száz éve annak, hogy Pétervárott kitört a februári forradalom (az ortodox és az Európa többi részén használt Gergely-féle naptár különbsége miatt az ottani februári forradalom itt márciusban történt). Az esemény jelentőségét a későbbi szovjet propaganda a Nagy Szocilista Októberi Forradalom javára igyekezett háttérbe szorítani. A mai évforduló kapcsán azt mutatom be, hogy a száz éve is fontosnak számító esemény miképp jelent meg a bécsi sajtóban. Az alábbiakban rövid kiragadott példákat mutatok be, nem tudományos alapossággal dolgozom fel a témát.
Komoly utcai zavargások Pétervárott - írja a Neue Freie Presse az események másnapján. Fegyveres beavatkozással fenyegetnek, az újságok nem jelennek meg, a villamos nem közlekedik - szól a hangulatjelentés. "Ami most történik, a világ számára sem lesz lényegtelen" - emlékeztet a Neue Freie Presse vezércikkének írója. Az újság arra is felhívja a figyelmet, hogy egy olyan ország, melynek lakossága 90 százalékában parasztokból áll és békében Európa éléstárának számít, képtelen élelmezni a városban lakókat.
"Véres éhséglázadás Pétervárott" - adja hírül az Illustrierte Krone Zeitung. A már akkor is bulváros Krone az 1905-ös japán-orosz háború után kirobbant felkelést idézi meg: "Ugyanolyan szörnyű mint az 1905-ös forradalmi napok. 300-400 halott és sérült". A Krone is felteszi a költői kérdést: vajon ez csak előjátéka további zavargásokhoz?
A Wiener Journal is hasonlóan számol be az eseményekről, megemlítve, hogy a Vossische Zeitung stockholmi tudósítójától vette át az információkat. A vezércikk a katonai diktatúra bevezetéséről, a kozákok Pétervár környéki összevonásáról is ír.
Öt nappal később újabb szenzáció kerül a címlapokra.
Lemondott Miklós cár! Az Illustrierte Krone Zeitung címlapján a megtört Miklós cár kezét egy orosz paraszt vezeti, kifelé mutatva három, az égbe írt szóra: háború, forradalom, éhínség. A két oldallal később szereplő idevágó cikk - a címlap utáni oldalon ugyanis a háborús hírek foglaltak helyet - kiemeli, hogy II. Miklós cár magának köszönheti sorsát. Belekeverte hazáját egy értelmetlen háborúba, Konstantinápoly megkaparintásnak terve, pánszláv álmai íme, rémálommá váltak.
Végezetül a (Neuigkets)Welt-Blatt címlapja, szintén 1917. március 17-én jelent meg. Oroszország sorsa - az elszabadult forradalom, hirdeti a címlap. Vajon a tömeg feletti sötét alak a forradalom rémképe vagy a cári elnyomó rendszer jelképe?
A képhez tartozó alig 15 soros cikk arról ír, hogy nem lehet megmondani, milyen irányt vesznek az események. Jelenleg még a háborút támogatók vannak nyeregeben, de lehet, hogy a békét követelő néptömeg szava lesz a mérvadó.
Keine Kommentare:
Kommentar veröffentlichen