Dienstag, 28. März 2017

A bécsi Császárfórum 3.

Az előző bejegyzésben bemutattam a Császárfórum megépítésre elkészült pályaműveket. Korábban említettem, hogy a pályaművek körül kialakult patthelyzet orvoslásra meghívták Bécsbe a XIX. század neves építészét, Gottfried Sempert.

Semper elég keményen indított: Löhr tervére azt mondta, hogy olyan, mint egy fegyverraktár. Hasenauer tervei közül az elsőt jobbnak találta, mint az átdolgozott másodikat. De összességében Hasenaur stílusát "nyugtalan pavilonépítészetnek" bélyegezte (kemény szavak ezek, ha meggondoljuk, hogy éppen Haseanuer tervezte egy-két évvel később az 1873-as bécsi kiállítás épületeit). 

Ferenc József császár azzal a feltéttel bízta meg Sempert a projekttel, hogy választ egyet a meglévő tervek közül és azt tökéletesíti. Semper Hasenauer tervét választotta. 
























A két építész kapcsolata és Semper bécsi működése már kezdettől fogva rossz csillagzat alatt állt. Semper kemény kritikáján túl szerepet játszott ebben a két építész különböző habitusa, hiszen míg a hamburgi Semper a letisztultabb formákat kereste, Hasenauer a neobarokk (túl)díszítettség híve volt.

Sempernek azért sem volt könnyű dolga, mert a visszautasított terveket készítő építészek megpróbáltak a projekt egy-egy részének kivitelezését megkaparintani. Semper ellenségei nehezményezték, hogy egy külföldit bíztak meg a Hofburg új épületrészének megépítésével (azért egy kicsit ízlelgessük, hogy a német Sempert külföldinek tartották a császárvárosban. Mindenesetre magam is tapasztaltam, mennyire el tud mérgesedni a német-osztrák viszony, persze tudva, hogy ez nem kizárólag a résztvevők nemzetisége miatt van így. Erről a kimeríthetetlen témáról egyszer még írok).

A Kunsthistorisches Museum idei 125 éves fennállásnak évfordulójára közzétett egy tervrajzot a Császárfórum Beletage-áról (azaz emeleti szintjéről).

Forrás: Kunsthistorisches Museum

A Semper és Hasenauer által készített terven jól kivehető két múzeumépület (természettudomány és művészetek), mögötte látható pedig az új Hofburg mindkét oldalon megegyező kialakítású épülete. A mai Volksgarten helyét  a Hofburg bal szárnya foglalja el, és tőle balra a Burgtheater tervezett épülete is jól kivehető (a mai Burgtheater a rajzon látható épülettől messzebb, a Ringen található).

E koncepció szerint a Habsburg uralkodók számára egy olyan épületkomplexumot hoztak volna létre, mely az állami-reprezentatív funkciók mellett az uralkodóház a természettudományok és a művészetek iránti elkötelezettségét is kifejezte volna és emellett utal a birodalom hadi sikereire is. Még Semper és Hasenauer terveinek elkészülte előtt avattak fel két lovasszobort: nem sokkal azelőtt, hogy a solferinoi csatatéren megverték az olaszok az osztrák csapatokat (1859), leplezték le Erzherzog Karl lovasszobrát. Savoyai Jenő lovasszobrát nem sokkal a németek elleni königgrätzi (1866) csatavesztés előtt avatták fel. A Habsburg ház dicsőségére egy további szobor is utal: a két múzeum között lévő Mária Terézia szoborcsoport. Tervezése 1872-ben kezdődik meg, ötlete azonban már 1840-ben felmerült. A szobor talapzatának kialakítására Hasenauer is hatással volt.

Az 1873-as bécsi világkiállításra Rudolf von Alt elkészíti a Császárfórum látképét. A látkép a Hofburgot ma kezelő Burghauptmannschaft honlapján is megtekinthető (az alsó kép különböző szegleteibe kattintva a kép nagyításait is láthatjuk). A nagyításban jól látszik az a három soha el nem készült diadalív, mely a terület fórum jellegét aláhúzta volna.

   


2 Kommentare:

  1. Be kell vallanom, hogy korábban nem ismertem Hasenauer nevét, Semperét viszont igen. Bár nem tartozik szorosan a bejegyzés tárgyához, azért érdekes lehet (annak, aki nem tudja), hogy Sempert a korábbi évtizedekben elsősorban Drezdában, (a Német Birodalom 1871-es megalakulásáig önálló) Szászország fővárosában kifejtett tevékenysége tette híressé. Ottani leghíresebb épületei közül az első Hoftheater tűzvésznek esett áldozatul, a mór stílusú zsinagógát a nácik az 1938. november "Kristályéjszakán" gyújtották fel, a többi a világháborús bombázásokban pusztult el. Pusztulása után 40 évvel, 1985-ben nyitották meg az újjáépített Operaházat - Semperoper -, az 1870-es években épült egykori Neues Hoftheatert.

    AntwortenLöschen
  2. Rás: Köszönöm a fontos kiegészítést.
    Hasenauer neve tényleg nem annyira ismert, az 1873-as világkiállításra tervezett épületei szintén megsemmisültek vagy rögtön a kiállítás után lebontották őket(a kiállítás jelképe a Rotunda 1937-ben égett le). Ő tervezte a Burgtheatert is, és a Bécsiek számára jól ismert Hermes villát a mai Lainzer Tiergarten területén. Neve legtöbb azonban a Császárfórum kapcsán hangzik el.

    AntwortenLöschen