Mittwoch, 7. Dezember 2016

Hetedik ablak – Schotten-

Bécsben feltűnően sok helynév kezdődik a Schotten- azaz a skót előtaggal. Van egy ilyen nevű kolostor (Schottenstift az első kerületben), utca (Schottengasse), a körút egy szakaszát is így hívják (Schottenring) és akad egy közlekedési csomópont, amely a skót kapu (Schottentor) nevet viseli. A skót függetlenségi mozgalom lánglelkű híveit el kell keserítenem: ezeknek a helységjelölésnek igazából kevés közük van a mai Skóciához. Valójában ugyanis a skótok írek.

A rejtély megfejtéshez jó 1500 évet vissza kell utaznunk az időben. Az ötödik század körül ugyanis a mai Írország területén egy kelta törzs, a skótok éltek (latinul Scoti vagy Scotti), akik Britannia északi részén is megtelepedtek. Előbbi területet Scotia maiornak, utóbbit, a mai Skóciát Scotia minornak nevezték. A kereszténységet az ötödik században felvevő skótok Európában komoly missziós tevékenységet végeztek, Bécsben 1155-ben kezdtek el templomot építeni. A kolostor alapító okirata szerint kizárólag ír (pontosabban iro-skót) szerzeteseket vehetett fel a rend. Minden bizonnyal ügyesen gazdálkodtak a vagyonukkal, ugyanis a 13. században a bécsi házak egyötöde a kolostor tulajdonában volt. Mivel azonban nem tudtak gyökeret verni Bécsben és állandó gondot jelentett az utánpótlás, a rend 1418-ban elhagyta a várost és átadta kolostorát a bencéseknek. Hátra hagyták azonban nevüket, ugyanis az összes mai "skót" előtag a kolostor nevére vezethető vissza.

Végezetül még egy furcsaság: a Schottentornál hiába keresünk kaput, nincsen. Azt az egykori városfallal együtt elbontották 1860-ban. Tehát a skótok nem skótok és a kapunál nincsen kapu. Bécsben nem az egyetlen dolog, ami csak látszólag az ami. Ezen kívül pedig számomra és sok újonnan Bécsbe érkező sorstársam számára is állandó gondot okoz, hogy megkülönböztessük a Schottentort a Schottenringtől.

HMW_055498_00017
A Schottentor 1858-ban, forrás: wien.gv.at


1 Kommentar: